Ahogy az egész világon, úgy Európában, és azon belül a régiónkban is rendkívül dinamikusan bővült az e-kereskedelem. Korábban már írtunk róla, ez utóbbit hogyan támasztják alá saját adataink, ezúttal viszont az eMarketer és az Eurostat friss felméréseinek érdekesebb mutatóiból szemezgettünk.

 

A nemzetközi piac elérheti az 5 billió dollárt

Bár 2020 finoman szólva is kihívásokkal teli év volt, az eMarketer január közepén publikált adatai szerint az e-kereskedelem 27,6%-kal nőtt a világon, bőven átlépve a 4 billió dollárt. Összehasonlításképpen: a járvány előtti jóslatok 16,5%-os bővüléssel számoltak.

Az eMarketer szakértői úgy gondolják, a vásárlók meg fogják tartani a különleges helyzetben kialakított szokásaikat, vagyis az új vásárlók nem fognak eltűnni a piacról. Ezzel együtt a 2021-es növekedés valószínűleg kisebb lesz, mint a 2020-as: a kutatók számításai szerint 14,3%. Ez alacsonynak tűnhet a 2019-es 20,2%-os és a tavalyi 27,6%-os mutatóhoz képest, de így is 611 milliárd dolláros többletbevételt jelent.

 

 

Míg a globális e-kereskedelmi piac 2018-ban még 3 billió dollárnál járt, az eMarketer úgy látja, 2021 végére majdnem meglesz az 5 billió, 2024-re pedig a szektor átlépi a 6 billió dolláros bevételt.

A területi bontást vizsgálva az is kiderül, hogy Kelet- és Közép-Európa az átlag felett teljesítve, harmadik helyen végzett a növekedési versenyben, 29,1%-kal.

 

 

Magyarország a top 7-ben

Az Eurostat adatai szerint 2015 és 2020 között a legnagyobb arányú e-kereskedelmi növekedést Románia, Csehország, Horvátország, Magyarország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus produkálták.

Ami a teljes EU-t illeti, az elmúlt tíz évben a 16-24, 25-54 és 55-74 éves internetezők körében is drasztikusan, 26-59%-kal nőtt a saját célra vásárlók aránya

Érdekesség, hogy 2018-ban még a 25-54 éves korosztály adta az interneten vásárlók derékhadát, de 2019-re a 16-24 éves korcsoport már beelőzte őket, 2020-ra pedig a két szegmens azonos szinten állapodott meg. E két korosztályból a netet használók immár 78%-a vásárol online. Ugyanakkor továbbra is a 25-54 éves korcsoport a legaktívabb az ecommerce területén. 

A netezőkön belül a férfiak kicsivel nagyobb arányban (73%) vásároltak, mint a nők (71%).

A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél 10 főből 8 vásárolt a neten, és ez az arány 33 százalékponttal magasabb, mint az alacsonyabb végzettségűek esetében.

Nem meglepő, hogy magasabb arányban vásároltak az alkalmazottak és vállalkozók (78%) és a diákok (77%), mint a munkanélküliek (61%) és a nyugdíjasok (55%).

Átlagosan a netezők 70%-a vásárolt valamit online 2020 során. Az egyes országokat tekintve az élbolyban 5 olyan ország is szerepel, ahol legalább 10-ből 8 ember tartozik ebbe a körbe: Hollandia (91%), Dánia (90 %), Németország (87 %), Svédország (86 %) és Írország (81 %). A sor végén 50% alatti ez a mutató: Romániában 45%, Bulgáriában pedig 42%.

 

Ha ugyanezeket az arányokat nem csak a rendszeresen netezőkre, hanem a teljes lakosság 16-74 éves korcsoportjára vizsgáljuk, akkor a neten vásárlók aránya átlagosan 64% a kontinensen. Ebből a szempontól Dánia viszi a pálmát 89%-kal, és újra Bulgáriában a legkisebb (31%) az arány.

 

Élre tört a ruházat

A felmérést megelőző 3 hónapban az alábbi termékkörök voltak a legnépszerűbbek: toronymagasan vezeti a mezőnyt a ruha és sportruha, cipők és kiegészítők (a vásárlók 64%-a vett ilyet), étel házhozszállítás (29%), bútorok, otthoni és kerti eszközök (28%), kozmetikumok (27%) és nyomtatott könyvek, magazinok, újságok (27%), laptopok, tabletek, mobilok és kiegészítőik (26%). Ugyanakkor ezek az arányok életkoronként másképp alakulnak.

 

 

Ami a gyakoriságot illeti, a felmérést megelőző 3 hónap alatt a megkérdezettek 35%-a 3-5 alkalommal vásárolt, míg 34%-uk 1-2 alkalommal. A több mint 10 alkalommal vásárlók aránya 14%-ot tett ki. Az 1-2 alkalommal vásárlók legnagyobb része a legidősebb (55-74 éves) korosztályból került ki, míg a leggyakrabban a 25-54 éves korcsoport vásárol.

A költéseket nézve a vásárlók legnagyobb része (46%) 100 és 499 EUR közötti összeget adott ki. 

Ami a határon átnyúló tranzakciókat illeti, míg a vásárlók 90% szerzett be valamit hazai webáruházból, 30%-uk más európai országból is rendelt. E téren a 16-24 éves korosztály jár élen: 34%-uk szerzett be valamit másik EU országból és 24%-uk az EU-n kívülről.

Vásárlói élmény

Egy korábbi, 2019-es európai kutatás szerint a megkérdezettek 71%-a nem tapasztalt semmilyen problémát vásárlás közben. A többiek elsősorban a vártnál lassabb kiszállítást (17%), a fizetés közben fellépett technikai problémát 8%, összecserélt vagy sérült terméket (8%) jelezték gondként. 5% úgy érezte, nehéz volt reklamálnia, 4% nehezen találta meg a garanciális és egyéb jogi információkat, és szintén 4% nem tudott rendelni, mert a webáruház nem szállított az ő országába. 3% találkozott valamiféle csalással (magasabb költségek, meg nem érkezett csomag, visszaélés a kártyaadatokkal).

Szintén 2019-es adatok alapján azoknál, akik nem vásárolnak az interneten, a legfőbb ok, hogy nem tudják megnézni személyesen a terméket, hűségesek a boltjukhoz, vagy csak megszokták azt (71%). Ehhez képest jóval alacsonyabb arányban említettek még olyan indokokat, mint a biztonsági aggodalmak a fizetéssel kapcsolatban (24%), hiányzó technikai tudás (20%), fenntartások az árucikkek kiszállításával, visszaadásával, reklamációval kapcsolatban (17%), illetve a megfelelő bankkártya hiánya (12%). Végül 7% tartott attól, hogy maga a kiszállítás problémás lehet.